Küldetés
A Vasúti Műszaki Bizottság küldetése:
A Vasúti Műszaki Bizottság küldetése az új, korszerű és a gyorsan változó műszaki követelményekhez rugalmasabban igazodó vasúti műszaki szabályozás kialakítása.
A hazai vasúti közlekedés nemzeti ügy, az ágazat alapvetően határozza meg Magyarország gazdasági versenyképességét, a hazai idegenforgalom lehetőségeit, de egyre jelentősebb szerepe van iparfejlesztési és környezetvédelmi szempontból is. A vasúti közlekedés nemcsak a közlekedés, hanem a gazdaság egészének egyik meghatározó területe.
A vasút versenyképessége azon múlik, hogy az Európai Unió területén sikerül-e mind műszakilag, mind a forgalomlebonyolítás szempontjából egységesíteni a vasúti közlekedés működését, egyszerűsíteni és egységesíteni a vonatok határon történő átmeneteit. Az egységes, versenyképes európai vasúti közlekedés kialakítása mind piacszabályozási, mind műszaki, biztonsági és humánerőforrás szabályozási szempontok alapján napjainkban is zajlik.
A vasúti közlekedéssel kapcsolatos európai politika célja az egységes európai vasúti térség létrehozása.
Az első lépést 1991-hez köthetjük, amikor is még az EU elődje az Európai Gazdasági Közösség (EGK, magyarul: Közös Piac) szétválasztotta a szolgáltatást nyújtó (vállalkozói) vasutat és az infrastruktúrát üzemeltető tevékenységet. Ezzel a két tevékenység közötti keresztfinanszírozás megszüntetését, a vasút pénzügyeinek átláthatóságát, az állami finanszírozásnak való kiszolgáltatottság csökkentését és a vasúti infrastruktúrához való szabadabb hozzáférést célozták meg.
A vasúti árú- és személyszállítási piac liberalizációja 2001-ben, az I. vasúti Csomag kihirdetésével vette kezdetét, és azt követően napjainkig a vasúti közlekedés szabályozása további három vasúti jogszabálycsomag kihirdetésével folytatódott. 2004 áprilisában a Franciaországi Valenciennesben megalakult az Európai Vasúti Ügynökség (European Union Agency for Railways – ERA) melynek célja az európai vasutak biztonságának és interoperabilitásának fejlesztése. Az ERA nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel, de segíti az Európai Bizottságot az európai vasúti hálózatokra vonatkozó határozati – jogszabály alkotási – javaslatok kidolgozásában és a közös biztonsági célok, módszerek meghatározásában.
Az Európai Bizottság a 2011-ben kiadott ún. fehér könyvében – „Útiterv az egységes európai közlekedési rendszer megvalósításához, úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” – célul tűzte ki, hogy 2050-re biztosítani kell, hogy a közepes távolságú személyszállítás nagyobbrészt vasúton történjen. Középtávon (2030-ig) a meglévő nagy sebességű vasúthálózat hosszát a háromszorosára kell növelni és valamennyi tagállamban sűrű vasúthálózatot kell fenntartani. Hosszú távon pedig teljes mértékben ki kell építeni az európai nagysebességű vasúthálózatot. Ezen célokat azonban csak úgy lehet elérni, ha a vasút hatékony és vonzó szolgáltatást nyújt, és megszüntetésre kerülnek mindazon szabályozási és piaci hiányosságok, piacra jutási akadályok, valamint nehézkes közigazgatási eljárások, amelyek az eredményesség és versenyképesség kerékkötői.
A harmadik vasúti csomag kihirdetését követően 2012-ben az Európai Parlament és Tanács 2012/34/EU irányelvével szabályozásra került az egységes európai vasúti térség létrehozása, amelynek célja a hatékony, versenyképes és nyitott belső piac kialakítása.
Az egységes európai vasúti térség kiteljesítésére irányuló negyedik vasúti csomag elfogadására 2016 áprilisában (műszaki pillér) és 2016 decemberében (piaci pillér) került sor, amelynek célja a vasúti ágazat újjáélesztése és versenyképesebbé tétele a többi közlekedési móddal szemben. A negyedik vasúti csomag lefedi a vasúti szolgáltatást nyújtó vállalkozások és az infrastruktúra üzemeltetők teljes különválasztását, a személyszállítási piac teljes különválasztását, a piacra lépés megkönnyítését és a munkaerő-képzés előmozdítását.
A csomag két pillérből áll:
A politikai pillér befejezte az 1. vasúti csomaggal megkezdett fokozatos piacnyitás folyamatát, szabályokat állapított meg a vasúti infrastruktúra irányítás pártatlanságának javítása és a megkülönböztetés megakadályozása érdekében, továbbá bevezette a nyilvános közbeszerzés kötelező pályázatának elvét. A verseny a vasúti személyszállítási piacokon arra ösztönözte a vasúttársaságokat, hogy jobban reagáljanak az ügyfelek igényeire, javítsák szolgáltatásaik minőségét és költséghatékonyságukat. A közszolgáltatási szerződések versenyeztetése közpénz megtakarítást tett lehetővé. A politikai pillér bevezetésének eredményeként a vasúti közlekedés szélesebb választékot és jobb minőségű vasúti szolgáltatásokat nyújt az utazók számára.
A műszaki-technikai pillér jogszabály csomagja megteremtette a lehetőségét az egységes vasúti térség létrehozására az infrastruktúra, a járművek, és a vasúti rendszer további alrendszereinek javított interoperabilitása, műszaki összeegyeztethetősége, valamint a gördülőállomány Európai Unióban történő engedélyezésének egyszerűsített eljárásai tekintetében. A bevezetett jogszabálycsomaggal szemben elvárás volt, hogy jelentősen csökkenjenek az Európában működő vasúti vállalkozások költségei és adminisztratív terhei.
A vasútvállalatokat megkímélte attól, hogy tagállamonként külön-külön kelljen kérelmet benyújtaniuk több tagállamot érintő működésük esetén. Az új szabályozás eredményeként az ERA maga is hatósággá vált és adja ki a forgalombahozatali járműengedélyeket, a vasúti vállalkozások számára az egész EU-ban érvényes biztonsági tanúsítványokat, ezzel biztosítva a közös szabályozások egységes alkalmazását. Eddig a vasúttársaságokat minden egyes nemzeti biztonsági hatóságnak külön kellett tanúsítania. Amennyiben a vasúti jármű engedélyeztetés, vagy a vasúti társaság működése csak egy tagállamot érint, úgy az engedélyeztetési eljárást továbbra is az adott tagállam vasúti biztonsági hatósága (NSA) folytatja le. Összességében megállapíthatjuk, hogy az Európai Vasúti Ügynökség szerepe nőtt, a nemzeti közlekedési hatóságok szerepe csökkent.
Átjárhatóvá és ugyanakkor biztonságossá tesszük az európai vasúti hálózatot, ez azt jelenti, hogy az egységes előírások alapján, azonos műszaki, üzemeltetési feltételeket hozunk létre az Unió területén. Készül a vasúti infrastruktúra-nyilvántartás európai közös felhasználói felülete, amely elkészültekor lehetővé teszi a járművek és az útvonalak összeegyeztethetőségének ellenőrzését közös webalapú infrastruktúra-nyilvántartás alkalmazásával.
A tervek szerint ez egy olyan naprakész nyilvántartás lesz, amely alapja lehet egy európai digitális vasúti útvonalkönyvnek, amely real-time, valós időben adja az adatokat a mozdonyvezetők részére
A Vasúti Műszaki Bizottság a vasúti műszaki előírások és szakmai állásfoglalások kidolgozására létrehozott szakértői testület.
Célok
A Vasúti Műszaki Bizottság célja a naprakész, proaktív vasúti műszaki szabályozás magas szakmai színvonalon történő megvalósítása
A hazai vasúti közlekedés nemzeti ügy; az ágazat alapvetően határozza meg Magyarország gazdasági versenyképességét, a hazai idegenforgalom lehetőségeit, de egyre jelentősebb szerepe van iparfejlesztési és környezetvédelmi szempontból is. A vasúti közlekedés nemcsak a közlekedés, hanem a gazdaság egészének egyik meghatározó területe.
A Vasúti Műszaki Bizottság célja az új, korszerű és a gyorsan változó műszaki követelményekhez rugalmasan igazodó naprakész és proaktív vasúti műszaki szabályozás magas szakmai színvonalon történő megvalósítása.
