A Vasúti Műszaki Bizottság működési környezte egyfelől az Európai Unió vasúti jogszabályrendszere (az 1., a 2., a 3. és a 4. Vasúti Csomag, valamint az Átjárhatósági Műszaki Előírások (ÁME, angol rövidítéssel TSI), valamint az Európai Vasúti Ügynökség tevékenysége, másfelől a hazai jogi környezet, amely megteremtette, hogy az ÁMÉ-k adta keret között nemzeti vasúti műszaki előírások jöhessenek létre.
A vasúti rendszer műszaki követelményeinek egységesítését szolgálják az ún. Átjárhatósági Műszaki Előírások (ÁME), vagy a vasúti gyakorlatban használt angol kifejezéssel Technical Specification for Interoperability (TSI).
A TSI-k részletesen meghatározzák azokat a paramétereket, amik az egyes alrendszerek fejlesztése, kivitelezése, gyártása során betartandók annak érdekében, hogy a Transz-Európai vasúti hálózat teljes mértékben átjárható legyen. A TSI-k felülvizsgálatát rendszeresen, jellemzően három-öt évente elvégzi – az ERA közreműködésével – a Bizottság, amelynek eredményeként egyre kevesebb szabályozatlan, vagy nyitott kérdés marad ezekben a követelményrendszerekben, amelyeket a tagállamoknak nemzeti szabályban kellene szabályozniuk.
A TSI-k az egyes vasúti alrendszerek átfogó, generális előírásai, amelyek nem veszik figyelembe az egyes tagállamokban meghonosodott, az átjárhatóságra nézve korlátozást nem tartalmazó, azonban a tagállam vasúti rendszerének egységességét biztosító szabályozást. Ugyanakkor a nemzeti biztonsági hatóságok eljárásaikban figyelemmel kell legyenek ezekre a szabályokra, amelyek a tagállam vasúti rendszerének integritását biztosítják.
Magyarországon a Negyedik Vasúti Csomag átültetése során – 2020-ban – a vasúti törvényben4 bevezetésre került a Vasúti Műszaki Előírások5 (VME) jogintézménye. A VME-k megalkotására vasúti törvény a Vasúti Műszaki Bizottságot bízta meg, amely az alapító rendeletben6 meghatározott szabályok szerint végzi a vasúti műszaki, biztonsági szabályok megalkotását.
A VME-k bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy az ÁME-k kötelező alkalmazásának elvét betartva olyan a műszaki és biztonsági fejlődést figyelembevevő, egységes hazai vasúti műszaki szabályozás jöjjön létre, amely a technika és a tudomány fejlődését, az ÁME-k változását napra készen követni, és megújulni.
A Vasúti Műszaki Előírások a nemzeti biztonsági hatóság felügyeletével, a piaci szereplők által megalkotott szabályozók, amelyek a nemzeti szabály kivételével7 nem jogszabályok, alkalmazásuk csak részben kötelező, azonban azoktól történő eltérés rendszerintegritás vizsgálati eljárás keretében kockázati alapon kerül hatóság által engedélyezésre.
1 Első Vasúti Csomag: 2001/12/EK irányelv; 2001/13/EK irányelv; 2001/14/EK irányelv; 2001/16/EK irányelvek határozzák meg az I. Vasúti Csomagot; NoBo alkalmazásának bevezetése.
2 Második Vasúti Csomag: 2004/49/EK Irányelv; 2004/50/EK irányelv; 2004/51/EK irányelv; 2004/881/EK rendelet, vagy más néven ügynökségi rendelet az ERA felállításáról); Nemzeti Balesetvizsgáló szervezetek felállítása; TSI-k; DeBo alkalmazásának bevezetése; Közös biztonsági célok és módszerek bevezetése;
Harmadik Vasúti Csomag: 2007/59/EK irányelv; módosítások: Kockázatelemzés, -értékelés; ECM tanúsítás
Negyedik Vasúti Csomag: Műszaki pillér (EU) 2016/797 irányelv; (EU) 2016/798 irányelv; (EU) 2016/796 rendelet (új Ügynökségi rendelet) ERA hatóságként működik
3 FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (Brüsszel, 2011.3.28. COM(2011) 144 végleges)
4 Vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
5 2005. évi CLXXXIII. törvény 2.§ 1.13. pont
6 a Vasúti Műszaki Bizottságról, a vasúti műszaki előírások és a szakmai állásfoglalások kidolgozására és kiadására vonatkozó szabályokról szóló 1/2021. (I.7.) ITM rendelet
7 2005. évi CLXXXIII. törvény 2.§ 1.14. pont
